Mausoleum

Császári pihenőhely közvetlenül a grazi dóm mellett. Türkizkék kupolák emelkednek a mauzóleum fölé a ragyogó kék ég alatt, és a dóm és a Katalin-templom együtt egy nagyszerű városképet alkot. Az ember azonnal a délre érzi magát, mivel az épületegyüttes szinte firenzei jellegű bájával varázsolja el a látogatót. II. Ferdinánd itt Grazban, udvari festője, Giovanni Pietro de Pomis által tervezette a lenyűgöző síremléket.

A vezetett túrák előzetes bejelentkezés után télen is lehetségesek - érdeklődés a püspöki múzeumban: T +43/316/8041-890, vagy a plébánián T +43/316/821683

A nevezetes grazi városkorona olyan fontos épületeket foglal magába, mint a dóm, a vár, a régi egyetem és a mai papnevelde (eredetileg jezsuita kollégium). De a mauzóleum kupolás tája az, ami vizuálisan is megkoronázza a várost.

1614-ben Ferdinánd megbízta olasz udvari festőjét és udvari építészét, Giovanni Pietro de Pomist egy mauzóleum és az azt építészileg összekapcsoló Katalin-templom megépítésével a mai dóm mellett. Ez lett a legjelentősebb épületegyüttes az 17. század elején Ausztriában. A sírkápolna feletti ovális kupola az első ilyen típusú építmény Olaszországon kívül. A Katalin-templom apró részletekből álló homlokzata örökíti meg a reneszánsz és a barokk közötti időízlést. A homlokzati szobor, Szent Katalin Alexandriából néz a szemben lévő jezsuita kollégiumra, ahol 1585-ben megalapították a grazi egyetemet. Katalin ugyanis az egyetemek patrónája.

1619-ben Ferdinánd megkapta a császári címet, és Bécs felé elhagyta Grazot. A mauzóleum építkezése akadozott. Így Ferdinánd II. 1637-ben egy félig elkészült, "szeles" síremlékben nyugott. Csak unokája, I. Lipót bízta meg egy fiatal grazi művészt a belső tér kialakításával. A fiatal művész később Ausztria híres barokk építészévé vált, Johann Bernhard Fischer von Erlach személyében.

A sírkamrát egy lenyűgöző vörös márvány szarkofág uralja. Benne nyugszik Ferdinánd édesanyja, Mária Bajorországból. Csak egy felirat a falon mutatja, hol található II. Ferdinánd császár sírja.

Érdekesség: A Katalin-templom dongaboltozatában található egy érdekes ábrázolás a bécsi törököktől való felszabadításról 1683-ban. A mennyben I. Lipót császárként jelenik meg, mint a hitetlenek feletti nagy győztes. Bár ő időben Passauba menekült a törökök elől, és csak távozásuk után tért vissza Bécs városába...