Basilika Mariazell

A zarándoktemplom, amely 85 m hosszú és 30 m széles, több építészeti stílusban készült. Az első templom románstílusú volt, a második, gótikus templom már háromhajós volt, és a gótikus középtorony (90 m) a látható "maradványa". A bazilika, ahogyan ma a zarándokok előtt áll, a barokk időszakban végzett átalakítások révén jött létre, amelyeket 1644-ben kezdtek el. A híres templomépítő, Domenico Sciassia ezzel az osztrák barokk egyik első nagy egyházi épületét teremtette meg. 1907-ben a templomot pápai bazilikává nyilvánították.

Jelenleg is az osztrák nemzeti szenthely a Duna-vidék katolikus népeinek szellemi és vallási központja, valamint Közép-Európa Mária-szentélye. A bazilika a zarándokidőszakban naponta 8-tól 19 óráig nyitva áll (májusban és a világítási körmenetek idején hosszabb ideig). Csoportos bejelentkezés a szertartásokra és az áhítatokra a zarándokirodán lehetséges.

A bazilikában található kincstár: Ez a terület az Északi és Dél-i kincstárból, a galériákból és a nyugati empóriumból áll. Mindezekben a helységekben szentképek, felajánlások és csoda­képek láthatók a különböző évszázadokból. Sok hívő, ismert és ismeretlen emberek, királyi és fejedelmi házak, püspökök és bíborosok összetartozása jelenik meg ezen a kiállításon, amely a Stájerország állami kiállítása óta, 1996 óta újra bemutatásra kerül. Az Északi kincstár középpontjában áll az úgynevezett második kegykép Mariazellből, a magyar király I. Lajos kincstárképe. Ezt a kincstárat naponta 10 óráig szertartási helyként is fel lehet használni. A Dél-i kincstár a császári és királyi házak legértékesebb ajándékait rejti, és rámutat Mariazell jelentőségére az egész európai térségben.